Scrumban dolgozunk egyáltalán?
A nemrég az oktatáson felmerült egy kérdés:
Tud-e Scrum-ban működni egy csapat, ha nem követi a Scrum Guide előírásait? Képzeljünk el egy érett csapatot — olyat, amelynek tagjai már jó ideje együtt dolgoznak. A reggelt úgy kezdik, hogy egyeztetnek arról, hogy mit kell tenniük a munka elvégzéséhez. A tagok beszélnek egymással, mi több, kollaborálnak, együttműködnek, ha kell. Amikor viszont koncentrált munkára van szükség, akkor hatalmas képernyők mögé bújnak, és felteszik a fejhallgatót.
Munka közben gyakran keresik fel a PO-t és/vagy a többi stakeholdert, hogy tisztázzák, értelmezzék, egyértelműsítsék a munka terjedelmét, a követelményeket stb. Amikor létrejön egy értékkel rendelkező inkrementum — vagyis néhány naponta, esetleg hetente, — akkor összeülnek a PO-val és/vagy a stakeholderekkel, hogy visszajelzést kapjanak, és megértsék, merre mehetnének tovább. A felmerülő ötleteket egy tevékenységlistában, vagyis backlogban rögzítik, amelyet a PO rendez sorba számukra.
Gyakran összegyűlnek, hogy megvitassák: hogyan tudna a csapat túlnőni jelenlegi önmagán, hogyan tudnának jobban teljesíteni és tökéletesebb összhangot találni. Amikor az inkrementumot leszállították, terveznek egy keveset: megbeszélik a PO-val, hogy mi a következő legértékesebb dolog, amit le kellene szállítaniuk. Aztán nekilátnak a munkának.
Ha megnézzük a csapattagok naptárait, nem látunk hetekre, hónapokra előre betervezett Scrum-eseményeket. Talán egy-két refinement van beírva a következő két hétre, néhány „PO szinkronizálás” vagy „Stakeholder meeting” című idősáv, ilyesmik.
A Scrum Master célja nem a Scrum
A kérdés tehát a következő: Scrum-ban fejleszt ez a csapat, vagy sem? Egyrészről azt mondhatnánk, hogy nem, hiszen az események hiányoznak. Nincsenek timebox-ok. Nincs ütemezés. Nincs ritmus. Ez nem Scrum. A Scrumnak kell, hogy legyenek eseményei. Események nélkül nincs Scrum – nem is lehet. A Scrumot nem szabad így megváltoztatni. Márpedig események nélkül hogyan lehetne Scrumot csinálni???
Mások azt mondanák, hogy igen. Az persze igaz, hogy a csapat nem vesz részt Scrum-eseményeken, de mégis: az empirizmus konzekvesen megtörténik ebben a környezetben. Nem úgy dolgoznak Scrumban, ahogy a nagy könyvben meg van írva, de valahogy mégis nagyon hasonló a végeredmény – ez a csapat megéli a Scrumot, ez a csapat „maga a Scrum”. Persze, a Scrum Guide betűjét nem követik, de teljesítik a keretrendszer szellemiségét azáltal, hogy a csapattagok összhangra törekszenek: egymás közötti összhangra, a PO-val és a Stakeholderekkel közös összhangra, illetve gyakran szállítanak inkrementumokat és próbálják javítani a csapatmunkát és az eredményességet.
A Scrum szöveg szerinti ismerete, értelmezése kiemelkedően fontos: a Scrum Guide betűjén keresztül ismerhetjük meg ezt a könnyed keretrendszert, illetve a három felelősségi kör, öt esemény és három artefact közötti interakciókat és kölcsönhatásokat. Az Guide betűjén és a keretrendszer mindennapi alkalmazásán keresztül azonban kirajzolódik a szellemisége. És, ha az események célja, a keretrendszer szándéka beleíródik a csapattagok szívébe és elméjébe, akkor talán-talán eltérhetünk a Scrum Guide betűjétől.
A Scrum alapja empirizmus, a négy esemény pedig fórumként szolgál arra, hogy a csapattagok megvizsgálják és kiigazítsák a számukra traszparenssé tett artefactokat, és összhangba kerüljenek magukkal és a környezetükkel a közös értékteremtés érdekében. Ezek az események az empirizmus elsődleges eszközei, de a Scrum nem igazán törődik az eseményekkel, azok csak a Scrum Guide-ban léteznek. Ami igazán fontos, az az, hogy a Scrum szellemisége, az empirizmus megvalósuljon.
A Scrum szellemiségét bármikor használhatod
Ha egy Scrum Master nem a Scrum Guide betűjét követi és nem a szellemiségét, az hamar visszahallhatja, hogy a háta mögött „Scrum Police”-nak hívják.
Viszont ha ennek a Scrum Masternek sikerül rávezetnie a Scrum Guide szellemiségére a csapatot és a szervezetet, akkor nem kell (bár attól még szerencsés) használni a Scrum Guide kifejezéseit, hogy jól működjön a Scrum szerinti termékfejlesztés.
Ez a nagy lehetősége a karrierváltóknak is: ha jelenlegi munkahelyükön ki tudnak alakítani olyan munkafolyamatokat, amelyeknek része lesz az érdekelt felekkel való szoros együttműködés, a gyakori és konstruktív visszajelzés, vagy akár a működéssel kapcsolatos önreflektivitás kultúráját, büszkén mondhatja el az állásinterjún, hogy van tapasztalata a scrum masteri szellemiségű munkáról.
Ha Te is szívesen tanulnál még a Scrum Master feladatkörének értékéről, szemléletéről és összetevőiről, a legjobb helyen jársz: vedd fel velünk a kapcsolatot, és nézzük meg együtt, hogyan tudunk neked segíteni!
